Adóellenőrzés

Az adóellenőrzés lényege:

Adóellenőrzés során az adóhivatal munkatársai az általunk beadott bevallások valódiságát, számláinak adattartalmát, illetve azokban foglalt bizonylatok eredetiségét, és az azokkal alátámasztott gazdasági esemény megtörténtét és számviteli törvénynek megfelelőségét, levonásba helyezett áfát, vevőit és szállítóit, vagyongyarapodása okát és bármely adózással kapcsolatos tevékenységét vizsgálják.

Szinte biztos, hogy nincs olyan vállalkozás Magyarországon független attól, hogy rövidebb vagy hosszabb ideje működik, amely elkerülheti, hogy nála is megjelenjen egy revizor. Egy adóhatósági ellenőrzés minden adózó életében nagy izgalmat kelt. 

A magánszemélyeknél ugyanúgy folynak szja, eho stb. vizsgálatok magánszemélyek ellen jelenleg is, mégha a vagyonosodási vizsgálatok “becsléses” formáját jelenleg módosították, azaz egyúttal büntetőüggyel is párosul. 

Az adóellenőrzésre történő kiválasztás (Kiknél indít adóellenőrzést a NAV?):

Egy vállalkozás életében mindig fokozott izgalom követi az adóellenőrzést, ezért fontos kérdés, hogy mely tényezők vezethetnek adóellenőrzés elrendeléséhez. Az adóhivatal 2014. évi adóellenőrzési irányelvében is meghatározza, hogy elsősorban a jelentős kockázatot hordozó adózók ellenőrzésére összpontosít! Ez az adórevíziós irányultság már évek óta megvan. Az adóhivatal erre fel is állított egy kiválasztó algoritmust, amelynek a neve “RADAR” rendszer és amely az adóhivatal által rendelkezésre álló adatokból nyer ki és vet össze információkat, hogy a minél kockázatosabb vagy éppen szokatlan adózási szokásokat kiszűrje és adóellenőrzésre jelölje ki az adózókat. Ezen adózói adatbázis a “RIASZT” állomány, illetve a Kockázatos Kapcsolatok Információs Állománya a “KoKaIn” állomány, amely az adóregisztrációs eljárások során is segítséget nyújt a hivatalnak.

A teljes részletesség nélkül néhány adóellenőrzésre történő kiválasztási ok:

Az adóhatóság elnöke minden évben közzéteszi az ellenőrzési irányelveket, amelynek figyelembe vételével írják ki adózókat ellenőrzésre. Az előző évhez hasonlóan az adóellenőrzések az adózói életút különböző szakaszaihoz (alakulás, működés, átalakulás, megszűnés), másrészt kockázatos adózói kapcsolatokhoz köthetők. A következőkben összegyűjtöttük Önöknek tapasztalatainkat arról, hogy hogyan kerülhet Ön vagy cége az adóhatóság látókörébe:

– az adóhivatal megjelöli a kockázatosabb tevékenységi köröket pl.: építőipar, kereskedelem (autó, gabona, zöldség gyümölcs, cukor, számítástecnika, színesfém…), biztonsági-őrzés védelem, takarítás, bizonyos üzletviteli tanácsadó cégek….

– adóellenőrzést generálhat az adózó adóbevallása, illetve annak hiánya,- a cégnyilvántartásra kötelezett vállalkozások beszámolója, mérlege is nyilvános, amiből nagyon fontos információkat nyer az adóhivatal, ráadásul ha az adózók nem helyezik letétbe könnyen törölhetik az adószámukat. Adóellenőrzést generáló beszámolóproblémák: évek óta folyamatos veszteség bevallása, nyereségminimalizálás (itt mindig az árbevételhez viszonyított %-os érték számít) esetében az adóhivatal az esetlegesen rendelkezésre álló iparági átlaghoz viszonyít,

magas rövid lejáratú kötelezettségek (tagi kölcsön) esetén egyes adókötelezettségek ellenőrzését írhatja ki az  adóhivatal és akár vagyonosodási vizsgálat is lehet a vége,

– folyamatosan székhelyet (adózási területet) váltó adózók,

– fokozott adóhatósági felügyelet elrendelésével kapcsolatos adatok,

induló vállalkozás esetén szokatlanul magas árbevétel, amelyhez nagyon alacsony nyereség vagy veszteség társul

– az adóhivatal korábbi adataiból, adatgyűjtés alapján induló adóellenőrzés  (lényegében véve korábbi adóellenőrzés adataiból, más partnernél végzett adóvizsgálat adataiból illetve próbavásárlás és olyan vásárlások adataiból, amelyekről a vállalkozónak még csak tudomása sincs)

– közösségi illetve határon átnyúló gazdasági kapcsolatok esetén, magas árbevételt kevés munkavállalóval vagy akár munkavállaló nélkül elérő vállalkozások,
– egyéb az adóhivatal éppen aktuális ellenőrizendő területeire illetve egyes iparágak esetében észlelt egyedi adottságokra fókuszáló eltérések is képezhetik adóellenőrzés alapját (pl.: online kereskedelem – Vaterás adóellenőrzések,….

Az adóellenőrzés folyamata:

Az adóellenőrzés a megbízólevél adózó általi aláírásával vagy az adózó levél útján történő kiértesítésével kezdődik. Ezen időpont után az adózónak az ellenőrzés alá vont időszak bevallásainak önrevízióval való módosítására nincs lehetőség.Ezt követően az adóhivatal az adózóval és a könyvelővel felveszi a kapcsolatot és a vizsgált időszak bizonylatait (számlák) és az azokat alátámasztó iratokat (igazolások, szerződések) vagy az adózónál vagy a hivatalban megvizsgálják. Ezzel egyidejűleg a gazdasági eseményekről illetve az adózóval kapcsolatos bevallásokról az adózót vagy meghatalmazott képviselőjét nyilatkoztatják, alapvetően a „gyanús” számlákkal, gazdasági eseményekkel kapcsolatosan. A „gyanús” bizonylatokkal, gazdasági eseményekkel kapcsolatos nyilatkozattétel folyamán dől el a revízió kimenetelének döntő része, ezért ajánljuk minden esetben adóügyekben jártas képviselő (adószakértő, ügyvéd) meghatalmazását az eljárás során.

Az adóellenőrzés irányultsága:

Az ellenőrzés két tényezőre irányul. Ezek az ellenőrzéssel érintett adónemek és az ellenőrzéssel érintett időszak (időintervallum). Az adóellenőrzés adónemi irányultsága például: áfa, személyi jövedelemadó, társasági adó ellenőrzés (leggyakrabb az ÁFA revízió) vagy lehet átfogó vizsgálat, azaz az összes adónemre kiterjedő revízió. Az időszaki irányulhat egy hónaptól akár több évre is (maximálisan 5 év).

LEGGYAKRABBAN ELŐFORDULÓ ADÓELLENŐRZÉSI TÍPUSOK

Egyes adókötelezettségek ellenőrzése: az adóhivatal az iratok meglétét, a könyvvezetési kötelezettségnek megfelelőségét vizsgálja, adóhiányt nem tud megállapítani, de kizárólag adóbírság, mulasztási bírság megállapítására kerülhet sor. Nagyon sok esetben a bevallások utólagos ellenőrzését megelőző vizsgálat, amelyet csak akkor folytatnak le ha az egyes adókötelezettségek ellenőrzése során problémákat tártak fel, ugyanis ez nem keletkeztet adóellenőrzéssel lezárt időszakot. Amennyiben súlyosabb hibákat észlel (nem megfelelő az áfa elszámolás,nem egyezik a bevallás az áfa analítikával vagy a számlákkal, fiktív számlákat talál a könyvelésben, valótlan gazdasági eseményekre derül fény, a vagyongyarapodásnak nincsen fedezete) akkor ezen vizsgálat alapján elindítja az átfogóbevallások utólagos vizsgálatát. Szükséges felhívni a figyelmet, hogy azért is javasoljuk, hogy már ekkor forduljon szakértőhöz ,mert ebben a vizsgálati formában lehetőség van ÖNELLENŐRZÉSRE, addig amíg át nem fordul bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésre. Magánszemélyeknél szintén a leggyakrabban ilyen módon indul eljárás, bekérnek minden iratot, majd eldöntik 30 nap alatt, indítanak e egy hosszabb ellenőrzést: bevallások utólagos vizsgálatát.

Bevallások utólagos vizsgálatára irányuló adóellenőrzés: ez az adózók által legrettegettebb adóellenőrzési forma, – amely lehet céges vagy magánszemélynél szja, eho stb. vizsgálat is- az adóhatóság átfogó ellenőrzést végez. Ezen vizsgálati forma irányulhat ÁFA, TAO, SZJA (jellemzően vagyonosodási vizsgálatok során), EHO, különadó vizsgálatára. amely következményeként a revízió adóhiányt és szankcióit állapíthat meg és bírságolhat. Ez a vizsgálati forma a leggyakoribb, jellemzően több hónapot, évet ölel át. Az új adózási szabályok folytán úgy indul az ellenőrzés, hogy adózó kap egy levelet az adóhatóságtól, melyben általában már ott lapul a megbízólevél is. Minden ellenőrzés megbízólevéllel indul, amelyet az adóhatóság vagy kipostáz – ekkor a levél adózó általi átvételével indul az ellenőrzés – vagy levél illetve telefon útján értesítít, hogy mikor jelenjen meg az ügyfél az adóhatóság előtt a megbízólevél aláírása ügyében. Jellemzően a revizor már az első alkalommal megragadja az alkalmat, hogy kifaggassa adózót, aki minél előbb szeretne túlesni a hatóság előtti meghallgatáson ezért a legtöbb esetben rosszul nyilatkozik és “mindent kifecseg”. Ezért javasoljuk, hogy már az adóhatóság első értesítésével egyidejűleg bízzák az ügyüket szakértő képviselőre. Fontos, ezen adóellenőrzési fajta megkezdése után már nincs lehetőség önellenőrzésre.

Kiutalás előtti ellenőrzés: amennyiben visszaigénylünk (vagy adónemek között átvezetünk) az adóhivataltól adóforintokat, akkor azok kifizetésére az adóhivatal mindig különösen ügyel. Ekkor az adóhivatal kiemelt feladata vizsgálni, hogy az eddig befizetett, adóhatóságnál lévő pénzünk valóban visszafizethető-e? A kiutalás előtti ÁFA ellenőrzés az egyik kiemelt ellenőrzési mód, amely ellenőrzések fő irányultsága a visszaigénylésre megnyíló jogosultságunkat (teljesítés ideje) ellenőrzi, illetve a Fiktív számlás ügyleteket vizsgálja.Ez az ellenőrzési típus a bevallások utólagos ellenőrzésére hasonlít, ugyanúgy kemény szankciókat állapíthat meg velünk szemben, illetve elhúzódása komoly likviditási problémákat okozhat cégünknél.  Téves teljesítés megállapításának pedig – akár csak azért mert később nyílna meg a levonási\visszaigénylési pozíciónk – az lehet a következménye, hogy a visszaigényelt ÁFA összege utáni adóbírságot kell fizetnünk. 

Egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés: önmagában véve az egyes adókötelezettségek ellenőrzéséhez hasonlító ellenőrzés, mert önmagában adóhiányt nem állapít meg, de amiért kiemelten rettegett adóellenőrzés fajta, mivel nagyon sok esetben a NAV nyomozóhatóságának tevékenysége alapján kerül elrendelésre, azaz esetleges bűncselekmény kapcsán! Azaz aki ilyen ellenőrzést kap nagy valószínűséggel felmerül a lehetősége, hogy a NAV egy másik hatósága már nyomoz az ügyben vagy esetlegesen nyomozni fog. Amennyiben az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés problémákat tár fel, biztosak lehetünk a bevallások utólagos vizsgálatának történő ellenőrzésében, amennyiben az még ekkor nincs folyamatban.

Helyszíni ellenőrzés:  során általában nem fedik fel magukat a revizorok, hanem vásárlónak tűnve ellenőrzik a számlaadást, amennyiben adnak számlát, azt pedig egy későbbi adóellenőrzés során felhasználhatják. (Vajon beletette-e az adott számlát a cég a könyvelésébe). Súlyos szabályszegések esetén helyszíni bírság, boltbezárás is lehetséges, illetve ennek alapján indíthatják meg a bevallások utólagos ellenőrzésére irányuló vizsgálatot.  A helyszíni vizsgálatok, adatgyűjtések elsősorban a tulajdonosváltással, illetőleg illetékességváltással érintett adózókra irányulnak. Emellett kiemelt szerepet kaptak az értékesítési láncolatok feltárását célzó összehangolt operatív ellenőrzések, valamint a klasszikus operatív vizsgálatok (a számla- és nyugtaadási kötelezettség teljesítésének vizsgálatafoglalkoztatotti ellenőrzések, árueredet, illetve leltár vizsgálatok).

Adatgyűjtésre irányuló adóellenőrzés: lényegében véve a NAV munkatársai nyíltan vagy burkoltan (tudomásunk nélkül) gyűjtenek adatokat tevékenységünkről, elrakják számláinkat, blokkjainkat vagy próbavásárlást tartanak stb… 

Ismételt ellenőrzés: során, új tények, bizonyítékok felfedezése esetén az adóhatóság a lezárt időszak ellenőrzését is megnyithatja újra és ismételten elkezdhet ellenőrizni.Amennyiben már túl van egy átfogó több éves ellenőrzésen pl vagyonosododási vizsgálat vagy áfa ellenőrzés, új bizonyítékok esetén – pl. rosszakaró általi bejelentés – ISMÉTELTEN megnyithatják és elkezdhetik a sok éves ellenőrzést.

EKAER ellenőrzés :Hatósági zár, tetemes mulasztási bírság, lefoglalás lehet a következménye, ha az adózó nem tesz eleget az EKAER követelményeinek, amelyet kormányzati berkekben  az áfacsalás elleni harc csodafegyvereként emlegetnek. A mulasztási bírság az áru értékének akár a 40 % is lehet. Ha több jogsértés történik, a másodiknál már a 40 %-os bírságot szokták kiszabni. És nem kell olyan nagy dolgokra gondolni, elég, ha a kamion egy másik raktárba teszi le az árut, mert ahová a bejelentése szól az megtelet vagy elég, ha az adminisztráció félreüt valamilyen adatot a bejelentésnél. 

Támogató eljárás: Ha az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján az adózó vonatkozásában kockázatot tár fel a feltárt kockázat megszüntetése érdekében az adóhatóság támogató eljárást indíthat, amelyben a részvétle önkéntes. Ha adózó nem él a lehetőséggel, komolyabb ellenőrzést fog indítani a NAV. Az adóhatóság a támogató eljárás keretében a) az adózót felhívja önellenőrzésre, illetve b) kapcsolatfelvételt kezdeményez az adózóval, amelynek célja a feltárt hibák, hiányosságok orvoslása.

Az adóellenőrzések irányultságukat tekintve mind adónemekre, mind időszakra irányulnak. Pl. Az adóhatóság bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végez 2014. és 2015. évre ÁFA adónemben. Az adóellenőrzéseket két revizor végzi. Miután a revizorok lefolytatták az ellenőrzést (amely pár naptól, több évig is eltarthat), jegyzőkönyvet hoznak róla, ezek után kezdődik a hatósági szakasz, amely során jogászok az ellenőrzési jegyzőkönyv alapján határozatot hoznak.

A revízió lehetséges kimenetelei, veszélyei:

A revízió során a legjobb eset ha az nem tesz megállapítást, tehát könyvelésünket, bizonylatainkat, számláinkat, nyilatkozatainkat rendben találta. Ez azonban az esetek kisebb része.A lefolytatott ellenőrzés során az adóhivatal adókülönbözetet, adóhiányt tárhat fel. Az adóhiány megállapításán kívül, ha a hivatal a valóságot nem takaró bizonylatokat talál (fiktív számlák, gazdasági eseményt nem takaró számlák, költségek…), abban az esetben adócsalás miatt hivatalból büntetőeljárást kezdeményezhet. 2010-ben 1441 esetben indított büntetőfeljelentést az APEH. A VPOP-val történt összeolvadás és a nagyobb hatékonyság illetve döntéshozói szándék miatt 2011-ben 4068 esetben tett büntetőfeljelentést az adóhivatal! Tehát egy év alatt (2010-hez viszonyítva) közel 3-szor annyi büntetőfeljelentést tett az adóhatóság, ahogy azt írásainkban is előre jeleztük.
Amennyiben az adóhivatal adóhiányt talál az adózónál az ellenőrzést számos esetben kiterjeszti további időszakokra és adónemekre (kiemelten figyelve a társasági adóra). Amennyiben az adózónál gazdasági eseményeket nem tartalmazó bizonylatokat talál, biztosra vehetjük, hogy a hivatal kapcsolt ellenőrzést folytat le a bizonylatba szereplő másik fél v. felek érintett bevallási időszakaira is. Tehát a valóságot nem megfelelően tükröző bizonylatok vagy a bizonylatok nem megfelelő könyvvitele kapcsán számos a velünk kapcsolatban álló vállalatokat is leellenőriz az adóhivatal.

Az adóhiány megállapítása után:

Sokkal nehezebb a helyzet, ha a hivatal jogerős határozatában megállapítja az adóhiányt, mint amikor az adóellenőrzés elrendeléséről értesít minket a hivatal.

Meglévő határozatot annak kézhezvételétől számított 30 napon belül legkésőbb meg kell fellebbeznünk, illetve igazolnunk kell a cégvezető akadályoztatottságát.

Ezt követően csak méltányossági eljárás keretében van lehetőség a kiszabott bírság és pótlékok csökkentésére, illetve ha a hivatal számítási hibát vét.

Amennyiben Önt adóellenőrzés kezdetéről értesítik ki vagy megbízólevelet ír alá a lehető leghamarabb forduljon adóügyekben jártas adószakértőhöz, ügyvédhez, hogy a revízió negatív következményeit a lehető leghatékonyabban tudja elkerülni.